Tegnap voltam olyan bátor, hogy megírtam, példaképnek neveztek, és hangot mertem adni az ezzel kapcsolatos büszkeségemnek is. A cikkben azonban ez egy mellékszál volt, sokkal inkább szólt a kétségeimről és megnyugvásomról annak kapcsán, hogy milyen felelősséggel is jár példaképnek lenni.

Aztán kaptam pár emailt (meglepő, hogy nem kommentet), amelyekben ugyanaz a kritika ért: mit dicsérem szembe magam nyilvánosan, milyen coach vagyok én, hogy úgy gondolom, minden rólam szól, hogy lehetek nő létemre ennyire hiú… Amikor már a negyedik ilyen emailt válaszoltam meg, akkor döntöttem úgy, hogy nyilvánosan is tisztázom, mi a különbség az egészséges önbizalom és hiúság között.

A büszkeség már hiúság is?

Azt írtam magamról, hogy büszke vagyok. Mert úgy éreztem, hogy erre az eddig végzett munkám alapján lehetek is. Három évet feccöltem bele, hogy ilyen vélemények keringjenek rólam a neten. Nem kértem, hogy írjanak rólam (írok én magamról éppen eleget amúgy is), engem kérdezett meg a szerző, hogy írhat-e rólam. Kedves ismerős, ráadásul “főnököm” a felsofokon.hu blogban. (Merthogy oda is írok rendszeresen.) Ő onnan ismer, ott lát működés közben, a munkám alapján alakított ki rólam egy képet. És ennek a képnek alapján gondolta úgy, hogy én példakép vagyok. És nem ismerek olyan embert, aki ne lenne büszek arra, ha példaképnek tartják.

A kritika annak kapcsán ért, hogy én ennek hangot adtam. Miért nem volt elég nekem az, hogy írtak rólam, és ezzel reklámoztak? Miért kellett nekem külön cikket írnom arróla  cikkről, amit rólam írtak? Ez már nem büszkeség, hanem magamutogató hiúság. Néhány olvasó szerint legalábbis.

Nem ildomos büszkének lenni

Volt olyan, aki azt is írta, hogy nem illendő teli szájjal dicsérni magam. Igen, a

Önbizalom kontra hiúság
foto: freedigitalphotos.net/stockimages

büszkeségemnek hangot adtam. De hogy dicsértem volna magam, arra nem emlékszem. Csak arra, hogy a kétségeimet osztottam meg. Mert mi tagadás, a példakép címmel felelősség is jár. És emiatt egy kicsit szaladgált a gerincemen a jeges döbbenet.

Aztán azon kezdetem el gondolkodni, hogy miért is nem illendő a saját teljesítményemre büszkének lenni, azt kimondani? És hogy a jelek szerint milyen sokan vannak azok, akik ezt így gondolják, tehát ők maguk valószínűleg ezt az életben nem tennék meg?

Nem divat az önbizalom

Aztán ahogy gondolkodtam, a válaszmailekben elkezdtem coacholni a számonkérőket…

Ezt írtam nekik:

Kedves X.Y.,

köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet a ma megjelent cikkem kapcsán. Nem voltál egyedül a véleményeddel, ezért mindenképpen szükségét érzem annak, hogy válaszoljak Neked és társainak is.

Azt írtátok, hogy hogyan lehetek ilyen hiú és illetlen, hogy elbüszkélkedem a rólam szóló jó hírekkel. Én pedig úgy gondolom, a tegnapi postom nem a hiúságról vagy a büszkeségről szólt. (A hiúságról végképp nem, a büszkeségről egy kicsit.) Sokkal inkább az önbizalomról.

Az önbizalom számomra azt jelenti, hogy elhiszem magamról, hogy képes vagyok megtenni valamit, ami számomra fontos – és amivel másoknak segíthetek. Az önbizalom az én olvasatomban azt jelenti, hogy nem félek megtenni azt, amit kell az előrehaladásomhoz és a személyes fejlődésemhez (természetesen az erkölcsi és törvényes szabályokat betartva – mert határ azért nálam is van). Az önbizalom az a “képességem”, ami biztosítja a számomra, hogy ebben a változó világban is valami értelmeset, számottevőt kezdjek az életemmel.

Tudom, ezt sokan nem mondhatják el magukról. Ezért kérdezni szeretnék Tőletek néhány dolgot, mert lehet, hogy csak ott van közöttünk az eltérés, hogy önbizalom dolgában egészen másképpen állunk:

  • mikor érezted Magadban utoljára azt a jól eső érzést, hogy “Igen, megcsináltam!”? 
  • mikor volt utoljára komoly sikerélményed, amikor valami Számodra addig ismeretlen, kipróbálatlan dologba fogtál?
  • mikor volt utoljára, hogy reggel, amikor a tükörbe néztél, egy mosolygós ember nézett vissza Rád?
  • mikor volt utoljára, hogy valaki egy teljesítményedért nem dicséretet, hanem elismerést adott – elfogulatlanul?
  • mikor volt utoljára, hogy elégedettséget éreztél, mert olyan az életed, amilyen?
  • mikor érezted utoljára azt, hogy valami olyat hoztál létre, ami miatt szétvet a büszkeség, mert Te csináltad, és képes voltál rá, és mások számára is értékes volt, amit csináltál?

Mert ez mind az önbizalom felturbózó érzése.

Nem kell nagy dolgokra gondolni! Csak arra, hogy valami újba fogtál, vagy ha nem is újba, de meghozta a kitartó munka a gyümölcsét. Ha világéletedben nadrágot hordtál csak nő létedre, már az is komoly eredménynek számít, ha elkezdesz rendszeresen szoknyában járni. De ha ezzel elismerést váltasz ki másokból, Te is felszabadultabb leszel – és kilépve a komfortónádból önbizalom-löketet kapsz.

Az önbizalom fura egy állatfajta: mindenki vágyik rá, minden munkahelyen el is várják a munkavállalóktól, de a legtöbben szégyellik felvállalni. Pedig pénzügyi coachként is mondhatom, hogy addig a pénzügyi életterületeden sem lesz semmilyen változás, max romlás az életedben, amíg nem lesz Benned önbizalom. A tudat, hogy bízhatsz Magadban. (Gondolj bele! A pénzügyektől kevés dolog van, ami ennyire gyorsan változik, fejlődik. Ráadásul ezt nemcsak követni kell tudni, hanem csinálni, kipróbálni is, mert a pénzügyek tipikusan az a terület, ahol a tudás csak annyit ér, amennyit használnak is belőle. A pénzügyek a “csinálók” műfaja. Hogyan lehetne erre képes bárki egészséges önbizalom nélkül???)

Ha a levelem végigolvasása után úgy érzed, az önbizalom meg Te még nem vagytok elég szoros kapcsolatban, akkor tegyél meg a kedvemért néhány dolgot! 7 pontból áll a listám, de ha megcsinálod, szárnyakat kapsz!

  1. dolgozz Magadon! Tudatosan próbálj meg fejlődni önbizalom terén!
  2. írj naplót! Egy hét múlva visszanézve dolgokat, már tárgyilagosabban tudod megítélni, mi volt jó, mi kevésbé és le tudod vonni a tanulságokat is Magadnak. Tudod, mit kell majd máskor másképp, hol kell változtatni – hol kell elhagyni a komfortzónát. Nagyon jó önbizalom-képző!
  3. látogass inspiráló oldalakat! Valószínűleg úgyis minden nap fent vagy a Facebookon, nézd meg ezt az oldalt, tele lesz olyan tippekkel, amelyek az önbizalom fejlesztése terén mind aranyat fognak érni Neked.
  4. keress támogatót! Jó, ha van olyan rokon, barát, ismerős, családtag a környezetedben, aki pártolja, hogy önbizalom terén megerősödj, és tényleg drukkol Neked. Ha nincs ilyen, akkor keress Magadnak egy szakembert, pl. egy coach-ot.
  5. olvass inspiráló könyveket, weboldalakat, e-bookokat! Ma már ezer ilyen van, biztosan Te is megtalálod benne azt, ami a Te ízlésednek leginkább megfelel. Az önbizalom ugyanis nemcsak tapasztalatfüggő, hanem gondolkodásfüggő is: alapvetően attól függ, hogy van, vagy nincs, hogy Te mit gondolsz Magadról. Gondolkodásformálásban pedig a könyvek verhetetlenek.
  6. mosolyogj! Egyrészt el nem hiszed, hogy az emberek mennyire ki vannak éhezve a mosolyra, a jókedvre – vagy éppen pár jó szóra. Sokkal könnyebben megtalálod hozzájuk az utat, ha egy mosollyal kopogtatsz be az ajtajukon. Másrészt a mosolynak élettani hatásai is vannak: beindítja a boldogsághormonokat, ami bizony komoly önbizalomerősítő!
  7. keresd a humort! Legyen egy humoros alapállásod! Ezt is meg lehet ám tanulni, ha hiszed, ha nem. Nem azt mondom, hogy mindent viccelj el, de még a komoly dolgokban is meg lehet találni a humort. Én speciel amikor multinál dolgoztam fejlesztettem tökélyre a módszert: ott annyi stressz ért egy nap, hogy másképp már elviselni sem lehetett, csak ha magunkon röhögtünk. Ezta  jó szokásomat azóta is tartom. És bejött. (Tudod: boldogsághormonok, stresszoldás, önbizalom.)

Remélem, tudtam segíteni, és valamit megéreztél abból, hogy miért is tartom alapjognak, hogy büszke lehessek arra, amit  elértem.

Üdvözlettel:

🙂 Csilla 🙂

U.I.: most már azt is tudod, hogy miért két smiley közé írom alá a nevem mindig… 😀 

foto: freedigitalphotos.net/stockimages

Önbizalom és hiúság

2 thoughts on “Önbizalom és hiúság

  • 2013-06-28 at 12:20
    Permalink

    🙂 Szuper vagy Csilla 🙂

    Tudod, amikor elkezdenek valakit támadni, az valamit jól csinál, hiszen tükröt tart, amit mások nem tudnak elviselni 🙂
    Én szeretlek olvasgatni, és igenis büszke lehetsz magadra!

    Ölellek: Ercsi 🙂

    Válasz
    • 2013-06-28 at 13:40
      Permalink

      Köszi szépen!!!

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal sütiket, azaz cookie-kat használ. Az uniós törvények értelmében, kérlek, engedélyezd ezek használatát, vagy zárd be az oldalt! Köszönöm! További infók

Az európai uniós előírások értelmében felhívom a figyelmedet arra a körülményre, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat, magyarítva "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye Számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal beleegyezel a sütik automatikus használatába.

Bezárás