Nem, nem a pénzről beszélek. Azt bármibe lefogadom, hogy kevés kivételtől eltekintve mindenki szereti (birtokolni). De gondját viselni? Na, azt már jóval kevesebben. Pedig a pénzre is igaz, hogy “a gazda szeme hízlalja a jószágot”. A pénzed is csak akkor gyarapszik, ha törődsz vele. Ezt a törődést nevezzük pénzügyeknek. A törődés okos módját pedig pénzügyi intelligenciának.

 

A bandi.hu Ébredés programjának első videoját nézegettem, amelyben Kiyosaki sok okosságot mondott. (A videot megnézheted, sőt ki is elemezheted többekkel együtt, ha benevezel az Ébredés programra.) Többek között a befektetés és a könyvelés kapcsolatáról (bár nekem ez inkább házasságnak tűnik…). Ott azzal viccelt Kiyosaki, hogy a befektetéstől rettegnek az emberek, a könyvelést meg utálják. Pénzügyi coachként pedig ezen elgondolkodtam…

Nemcsak a tőzsdén dönt mindenről a pszichológia

Pénzügyi coachként egyebet sincs alkalmam naphosszat megfigyelni, mint hogy mennyi érzelem kapcsolódik egy-egy emberben a pénzhez (vagyonhoz, gazdagsághoz). A videoban Kiyosaki is sűrűn beszél tévhitekről, szent tehenekről, amelyeket meg is próbál ledönteni.

De miért vannak egyáltalán szent tehenek?

Mert kapjuk őket. Honnan? A legtöbbjét a szüleinktől, és egyéb tekintélyszemélyektől. A tranzakcióanalízis nevű pszichológiai irányzat ezeket nevezi szülői parancsoknak és tiltásoknak, ezek lesznek később, amikor már beépülnek a gondolatainkba, a viselkedésünkbe, az ún. driverek, a “meghajtók”, amelyek motiválják, ” meghajtják” tetteinket.

Amikor Kiyosaki arról beszél, hogy a befektetések a legtöbb ember számára rémisztőek, akkor ezeknek a drivereknek a hatásairól beszél. Gondolj vissza, hogy életed során milyen üzeneteket kaptál a befektetésekről, amíg tudatosan nem kezdtél el foglalkozni a magánpénzügyeiddel!

Sorolj fel itt legalább öt ilyen üzenetet, általánosan igaznak elfogadott állítást!

1.

2.

3.

4.

5.

Nekem is van ilyen gyűjteményem, főleg az ügyfeleimtől:

  1. A befektetéshez nem értünk.
  2. A befektetés nem nőknek való.
  3. A tőzsde túl kockázatos!
  4. Csak az a biztos pénz, ami már a kezedben van…
  5. A bankbetét/takarékbetét az egy biztos befektetés.
  6. A befektetők mind sunyik, spekulálnak…
  7. A befektetéshez rengeteg pénz kell, annyi nekünk úgysem lesz…

És még sorolhatnám. Valószínűleg Te is rábukkantál itt egyik-másik befektetési mumusodra… 😀

És akkor most a coach (köz)beszól…

Nézzük meg most akkor ezeket a beépült, az agyunkban szinte már szoftverként futó üzeneteket coachszemmel…

1. A befektetéshez nem értünk.

Persze, most még. Senki sem úgy születik, hogy penge befektető.

Ezért sem értem sokszor azokat a sommás megállapításokat, amelyek szerint egyik-másik emberben pénzgén van… Howard Gardner többszörös intelligencia elmélete óta tudjuk, hogy vannak velünk született intelligenciafajták, pl. a zenei, a matematikai-logikai, nyelvi, érzelmi,stb. Pénzügyi speciel pont nincs.

És ez nagggggggyon jó hír!!! Ez ugyanis azt jelenti, hogy a pénzügyi intelligencia

  • tanulható
  • gyakorlatilag korlátlan mértékben fejleszthető

E két tényező miatt marhaság végzetszerű kijelentésként kódolni valakinek a gondolkodásában, hogy a befektetéshez nem értünk.

2. A befektetés nem nőknek való.

Ennek a kijelentésnek a cáfolatára komplett szakirodalom épült az utóbbi két évtizedben, mégis makacsul tartja magát. Csak ismételni tudom, amit már rengeteg szakértő leírt előttem: a nők tovább élnek, mint a pasik, ráadásul az átlagosan kevesebb keresetüknek megfelelő kevesebb nyugdíjból. Vagyis a nőknek hivatalból hosszú távú vállalkozásként kell tekinteniük az életükre. Hosszú távon komoly pénzt pedig csak egy módon lehet csinálni a jelenegi gazdasági berendezkedésben: befektetéssel.

3. A tőzsde túl kockázatos!

Ez egy tipikus komfortzóna-fogoly mondat.

Ezt hadd magyarázzam meg, mert ezt a kifejezést én alkottam. Méghozzá azért, hogy jelezzem, mekkora visszahúzó erő is tud lenni az a buborék, amelyet saját magunk építünk magunk köré – a tapasztalatainkból felhúzott biztonságból. A komfortzónánk ugyanis az a kör, ameddig még biztonsággal elmerészkedünk a tetteinkkel, viselkedésünkkel – sőt sokszor a gondolatainkkal is. (Hányszor volt már olyan hogy bekattant a zseniális ötlet, de azon pillanatban el is hessegetted Magadtól, hogy ez Neked úgysem sikerülne, mert… Ilyenkor is a már megszokott körülmények között maradtál – még gondolatban is. Még képzeletben sem vállaltad azt a kockázatot, amit a már ismert komfortzóna határán túli nem tapasztalt dolgok megélése jelenthetett volna.)

Mint a fenti mondat mutatja, a biztonságérzet mindenek felett áll ilyenkor. Egy valamit azonban jobb, ha észben tartasz: a pénz úgy műxik, hogy a biztonság bizonyos fokú feladásáért cserébe fog gyarapodni.

A másik, amit jó, ha észben tartasz: az ismeretlen mindig félelmetes és kockázatos. Ez természetes evolúciós örökség, de ez anno max óvatosságra intette az ősembert, nem pedig arra, hogy maradjon a fenekén. Különben hogy evett volna a törzs? A vadászat mindig is kockázatos volt, de annyit még az ősember is tudott, hogy a kockázatot lehet csökkenteni:

  • egyrészt azzal, hogy csoportban dolgozik
  • másrészt azzal, hogy tanulnak egymástól a vadászok
  • harmadrészt azzal, hogy gyakorolnak.

Szerintem tanulj az ősembertől!

4. Csak az a biztos pénz, ami már a kezedben van…

Hát, ebben azért van valami. Nem véletlen, hogy olyan sokan elúsznak anyagilag, ha hitelkártyát használnak, mert elveszik a fizikai kapcsolatukat a pénzzel, és így már nem tudják követni annak áramlását.

De! Egy befektetőnek illik tudni követni a pénzét még akkor is, ha ahhoz fizikailag hozzá sem ér. És erre rengeteg különböző eszköz létezik ma már:

  • banki kivonatok, jelentések
  • internetbank (sokszor ezen keresztül még bizonyos befektetéseink állapotáról is tudunk tájékozódni) – és akkor ezek csak a mindennapi pénzügyeink voltak, nem is a valódi értelemben vett befektetések…
  • a különféle kereskedési szoftverek riportjai
  • brókerházak online lehívható jelentései a saját számlám állapotáról, és sorolhatnám…

Vagyis ahhoz, hogy tudjam, mennyi pénzem van, messze nem kell a kezemben lennie a pénznek. Annál is inkább nem, mert a világban forgó pénz 90%-a csak virtuális formában létezik. A fizikailag megjelenő forma mindössze 10%-ot tesz ki. Komolyan lemondanál arról, hogy valamilyen módon részesedj a 90%-ból csak azért, mert kézben akarod fogni a pénzed?

5. A bankbetét/takarékbetét az egy biztos befektetés.

Az tény, hogy azok biztosak. Éppen ezért nagyon sokan nem is tekintik igazi befektetésnek, hanem inkább a készpénz egyik megnyilvánulási formájának…

Miért? Gondolkodjunk!

A bankbetétek, illetve a takarékbetétek tekintélyes része is jó, ha infláció körüli összegeket hoz. Vagyis nem gyarapítja, hanem maximum is megőrzi a pénz értékét. (A most bejövő adókkal együtt már arra sem iagzán képes.) A befektetésnek pedig éppen a vagyongyarapítás a legfőbb célja. Vannak időszakok, amikor a bankbetétek kamatai még a pénz értékromlását sem fedezik. Ilyenkor a bankbetét, bár nagyon biztos, de reálértéken inkább  viszi a pénzt, semmint hozza.

A pénzügyileg intelligens ember ezért is válik befektetővé, mert a pénze értékét csak a befektetésekkel tudja megvédeni.

No meg azért is, mert ismeri a befektetési háromszöget. Eszerint egy befektetéssel

Pénzügyek és befektetési háromszög
forrás: csakanoknek.hu – köszönet érte!

szemben három követelmény áll fenn: a befektetés legyen

  • biztonságos
  • magas hozamú
  • likvid (könnyen kivonható a befektetésből)

A pénzügyileg intelligens ember viszont azt is tudja, hogy ezek közül egy időben maximum két feltételnek képes bármelyik befektetés is megfelelni. Olyan nincs, ami mindhármat tudja. Tehát ha a nagy biztonság a vágyad a befektetésnél, az lehet nagyon likvid is (mert a bankbetét az az, könnyen készpénzzé tehető), de ezért cserébe le kell mondanod a magas hozamról…

Vagyis a biztonság (illúziójá)t meg kell fizetned – az elmaradt hozamokban.

A biztonság mindenekfelettiségét egyébként is a komfortzóna-foglyok hirdetik előszeretettel. Nincs semmi baj a biztonsággal, sőt! Csak ne legyen már szent tehén! A biztonság nem azt jelenti, hogy maradjon minden úgy, ahogy van, hanem azt, hogy minimálisra csökkentem a kockázatomat akkor is, amikor ismeretlen terepen vagyok.

Ezért hamis és félrevezető gondolkodás a biztonságba kapaszkodni – mindenáron.

6. A befektetők mind sunyik, spekulálnak…

Ilyenkor szoktam megkérdezni, hogy akkor mi is a spekuláció… Érdekes válaszok szoktak születni. A három leggyakoribb ezek közül:

–       Ööööööö…. tulajdonképpen fogalmam sincs!

–       Jó, az nem baj, meg lehet tanulni. De ha nem tudod, hogy mi ez, akkor hogyan állíthatod róla ekkora bizonyossággal, hogy ez mégiscsak valami? Konkrétan sunyiság? (Tudom, ez olyan székelybácsis, de éppen azért szokott hatásos lenni… )

–       Én nem tudom, de mindenki ezt mondja.

–       Az ókorban mindenki letette a nagyesküt, hogy a Föld lapos…

– A spekuláció az, amikor valaki beavatkozik/eltéríti az árfolyamokat/bennfentes információkkal él vissza…

–  Jó. Ha most felütöm valahol a pénzügyi értelmező szótárt, és azt találom benne, hogy a spekuláció komoly szakmai-tudományos elemzésen alapuló, előrejelzett állapotra történő “fogadás”?

–  Mondom, hogy nem rendes dolog, mert fogadás…

– Akkor üssük fel az értelmező szótárt, hogy mit mond az időjáráselőrejelzésről… komoly szakmai-tudományos elemzésen alapuló, előrejelzett állapot jóslása. Elvitetnéd a meteorólógusokat szélhámosságért?

A neurolingvisztikus programozás (NLP) zsargonjában erre szoktuk azt mondani, hogy ez egy tipikus nyelvi torzítás, ún. csúsztatás, ezen belül is egy komplex feltételezés. Feltételezés, mert alapvetően nem tudok semmit arról, amiről nyilatkozom, és a mondat két fele között még csak nyelvtani kapcsolat sincs (hiányzik pl. a “mert” szó). De ha ott lenne is, a logikai kapcsolat még mindig hiányozna.

A másik figyelmeztető jel ebben a mondatban egy coach számára az általánosítás. “A befektetők mind sunyik…” Amikor nem konkrétumokról beszél az ügyfél, az mindig nyelvi torzítás, ami gondolkodásbeli torzulást tükröz. Ez azért érdekes, mert a legtöbb ember akkor is befeketető, ha éppen nem tekinti magát annak… Bár a bankbetétek igazából csak szőrmentén tekinthetők befektetésnek, de a legtöbb ember még így tekint rá – és van is neki. Vagy ha betétkönyve, unit-linked biztosítása van, netán valamilyen befektetési alapban van pénze, vagy a seregnyi kisrészvényes, akik még a mai napig is az OTP- vagy MOL-részvényeikben ülnek… Akkor ezek az emberek magukat is sunyinak tartják? Vagy ők a kivételek? 😀

7. A befektetéshez rengeteg pénz kell, annyi nekünk úgysem lesz…

Befektetéshez nem árt, ha van pénze az ember fiának/lányának – de az sem baj, ha csak kevéske van. Vállalkozóként szerzett tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a rengeteg pénz helyett sok minden mást is be lehet fektetni – különböző kombinációkban…

  • pénz (ami lehet pártízezer, vagy párszázezer is, nem kell rögtön milliárdokban gondolkodni)
  • idő
  • munka – a munka és az idő általában együttjáró befektetési formák
  • tudás, tapasztalat – a szakértők mind abból élnek, hogy a saját tudásukat bocsátják áruba
  • valamilyen különleges információ – ami vagy csak Nálad lelhető fel, és ettől különleges, vagy csak Te tudod úgy tálalni a piacodnak, amitől az elájul, és ettől különleges. Ezért fizetni is hajlandó Neked.

Ha jobban megnézed, ezeknek különféle mixeiből többféle befektetést is fölépíthetsz:

pénz + idő + tudás + információ = tőkebefektetés

(valamennyi induló tőke, a befektetés kiválasztására és gondozására rászánt idő, némi tudás a tőkebefektetésekről, és némi információ a tőkepiacokról)

pénz + idő + tudás = ingatlanbefektetés

(a pénz, amin megveszed az ingatlant, az idő, amit a bérlők megszerzésére fordítasz, majd arra, hogy rajtuk tartsd a szemed, tudás az ingatlanbefektetésekről)

pénz + idő + munka + tudás és/vagy különleges információ = vállalkozás

(valamennyi induló tőke, de ebben az esetben az akár minimális is lehet, pl. egy egyéni vállalkozásnál; idő és munka; vagy egy piacképes tudás, vagy egy, a piac számára extra, különleges információ, ami eladható)

Vagyis a pénz csak egy tényező. Az összes többi néha sokkal többet ér, és sokkal többet is hoz, mint a pénz, amit beletettél. (Sőt igazából ez lenne a természetes, ez egy befektetés dolga… 😀 )

Összefoglalva: a befektetésekhez mindig is érzelmek kapcsolódtak, illetve olyan gondolatok, amelyek automatikusan kúsznak elő agyunk legrejtettebb zugaiból. A pénzügyi intelligenciát nem véletlenül szokás kiegészíteni az érzelmi intelligenciával is, mert ezeket az érzelmeinket fel kell tudnunk ismerni, és magunkban kezelnünk is kell majd tudnunk. 

Miért nem szeretik az emberek a pénzügyeket?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal sütiket, azaz cookie-kat használ. Az uniós törvények értelmében, kérlek, engedélyezd ezek használatát, vagy zárd be az oldalt! Köszönöm! További infók

Az európai uniós előírások értelmében felhívom a figyelmedet arra a körülményre, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat, magyarítva "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye Számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal beleegyezel a sütik automatikus használatába.

Bezárás