Az ENSZ 1994-ben nyilvánította május 15-ét a család nemzetközi napjává. Az én generációmnak talán még rémlik, hogy anno, 1979-et az ENSZ a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította, és gyakorlatilag az egész a gyerekekről szólt. Sem előtt, sem azóta nem volt olyan jó dolga gyereknek, mint abban az évben.

Látott valaki valami ilyet mostanában, ami a családokról szólt volna??? 

Ha nincs, hát csináljunk!!!

Nincs a világon ember, aki meg tudna arról győzni, hogy valaki ne szeretne játszani. kortól függetlenül. Merthogy én még ilyen emberrel nem találkoztam. Anno, amikor még működött a Játékos nevelés blogom, nem véletlenül választottam azt (az egyik) jelszónak, hogy

Légy bátor – legyél újra gyerek!

Egyszerűen azért, mert ha már egyszer a felnőtt hajlandó elfelejtkezni arról, hogy neki illik a felnőttek kasztjába tartozni, és hajlandó ismét egy kicsit gyerek lenni, hihetetlenül képes belefelejtkezni a játékba. Az egyik ismert bútoráruházlánc karácsonyi reklámjában is ezt figurázta ki, amikor apuka olyan lelkesen kezdett el játszani a fia karácsonyi ajádékba kapott kisvasútjával, hogy a gyerek már nem is

foto: freedigitalphotos.net
foto: freedigitalphotos.net

fért hozzá a játékhoz. Gyanítom, nem volt olyan felnőtt, aki meg ne mosolyogta volna a jelenetet.

Akkor most képzelj el egy világot, amelyikben

  • a játék teljesen természetes még felnőtt korban is
  • a szülők éppen ezért gyakran játszanak együtt a gyerekeikkel
  • játék közben pedig kölcsönösen használják a fantáziájukat (mármint a szülők is és a gyerekek is).

Szerinted mi lenne ennek a következménye? 

  1. Több minőségi, tartalmas idő a szülő és a gyerek számára egyaránt
  2. Erősödő szülő-gyerek kapcsolat
  3. Gyorsabban oldódó stressz a szülőben is, és a gyerekben is
  4. Nagyobb együttműködési készség a szülő és a gyerek között, de másokkal is
  5. Kreatív gondolkodás fejlődése szülőnél is, gyereknél is
  6. Empátia, mások iránti odafigyelés képességének fejlődése szülőnél is, gyereknél is
  7. Növekvő felszabadultságérzés a flowélmény miatt (ennek okán pedig életbe lép a 3. pont)

Ezen kívül még legalább harminc egyéb pontot tudnék megnevezni, ami miatt másképp érezhetné magát a bőrében felnőtt és gyerek, ha együtt játszanának. Rendszeresen. Mondjuk, napi egy órát. (Ne mondd, hogy nincs rá időd! Van, ha akarod. Ha nincs, akkor csak szimplán nem tudod beosztani az idődet.)

Te mit gondolsz, milyen lenne az életed, ha napi egy órára ki tudnál lépni a felnőtt létedből, és otthon nyugiban eljátszanál a gyerekeddel? Írd le kommentben!

Foto: imagerymajestic/freedigitalphotos.net

Május 15 – a család nemzetközi napja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal sütiket, azaz cookie-kat használ. Az uniós törvények értelmében, kérlek, engedélyezd ezek használatát, vagy zárd be az oldalt! Köszönöm! További infók

Az európai uniós előírások értelmében felhívom a figyelmedet arra a körülményre, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat, magyarítva "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye Számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal beleegyezel a sütik automatikus használatába.

Bezárás